~ H o g y k i v a g y o k ?
"A legártatlanabb angyalod... vagy a legkísértőbb démonod...
A barátod... vagy az ellenséged...
A szikrázó napsütés, ami beragyogja az életed... vagy a sötét éjszaka amiben örökre elveszel...
A szerelmed, aki mellett minden nap fel akarsz ébredni... vagy a szeretőd, akinek a szíve sosem lesz a Tiéd...
Egy elveszett kislány, akire vigyáznod kell... vagy egy harcos amazon, aki elsöpör Téged...
A pillangók amik a hasadban repkednek... vagy a könnycsepp ami az arcodon lefolyik...
Hogy Neked ki voltam... vagyok... leszek... az csak rajtad áll..."
~ A M I K O R
Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,
Amikor tudod, hogy kár volt, de mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd a mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, hogy nyújtja két kezét,
Amikor nem bírod már kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már tűrtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,
Amikor megijedsz, mert rossz nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél mellette,
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul igenis szereted!
~ T a l á n t e v a g y
Talán most jó lesz, talán nem, nem tudom
Talán szebb oldalát látom az életnek
Talán most felváltja a sötétet a fény
Talán Ő átkísér a lét nehezén.
Talán nem kéne mindig rosszul lenni,
Talán többet kéne mosolyogni
Talán örülhetnék, hogy most itt vagyok,
Talán mégis jogos,hogy sokat sírok.
Talán felesleges az egész „ÉN”
Talán mert meghalsz és jön a vég
Talán soha nem is kértem volna
Talán mégis hiányozna.
Talán a lét értelme,
Talán te vagy ember! meg én!
Talán csak egy pont vagy
Talán semmi por vagy
Talán várunk a fényes napra
Talán arra,hogy valaki összerakja.
Talán cél, hogy mindig élj
Talán jó az élet vizén.
Talán a lélek majd megoldja
Talán nem, mert ő már nem bírja
Talán kutatod a legjobbakat
Talán tűröd a legrosszabbat
Talán várod a nagy csodát,
Talán szánod a létszint fokát
Talán soha nem is érdekelt
Talán ez így egy lételem
Talán fogadd el, hogy TE vagy
Talán..talán..tudod, ki vagy..
~ G y ű l ö l ö m
Gyűlölöm a délutánt, a hatórát, a percet,
gyűlölöm a telefont, gyűlölöm a reggelt,
gyűlölöm a leveleket, az el nem küldött sms-eket,
gyűlölöm a meséket, az álmatlan éjeket,
az együtt kiválasztott gyönyörű zenéket,
gyülölöm, hogy vannak nappalok,
hogy az égen ragyognak még csillagok,
gyűlölöm a csókot, miért a szám sóvárog,
gyűlölöm az érzést, a zöldszemű féltést,
gyűlölök mindent, amit eddig megkaptam
gyűlölöm az elmaradt ölelést a karodban,
és leginkább magam gyűlölöm, hogy még
mindig várlak, hogy nem tudlak feledni,
hogy hagyom a szívem érted, megszenvedni.
Csak Téged nem gyűlöllek,
mert nem tudok mást,
csak szeretni.
~ Amig rád nem találtam ...
Sosem ismertem olyat, aki megtudta változtatni a kedvemet egyetlen szavával.
Sosem ismertem olyat, aki nélkül nem tudok élni.
Sosem ismertem olyat, aki elalvás előtt is eszembe volt és reggel rá gondoltam először.
Sosem ismertem olyat, akiért mindent megtennék, akiért az életemet is odaadnám.
Sosem ismertem olyat, akibe ilyen szerelmes tudtam volna lenni, amíg rád nem találtam!
~ H o g y m e g é r t s d ...
"Hogy megértsd mennyit ér egy ÉV,
kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell.
Hogy megértsd mennyit ér egy HÓNAP,
kérdezd meg az anyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd mennyit ér egy HÉT,
kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd mennyit ér egy ÓRA,
kérdezd meg a szerelmest, aki találkozóra vár.
Hogy megértsd mennyit ér egy PERC,
kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd mennyit ér egy MÁSODPERC,
kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd mennyit ér egy TIZEDMÁSODPERC,
kérdezd meg a sportolót, aki ezüstérmet szerzett az olimpián.
Minden pillanat KINCS, ami a TIÉD és becsüld meg jobban, most megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen eltöltheted, és emlékezz, hogy az IDŐ senkire nem vár!"
~ T u d o d - e m i a b á n a t?
Várni valakit, aki nem jön többé.
Elmenni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni a szívedet örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni.
Csalódni. Csalódott szívvel, de mindig remélni.
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
szívdobogva várni de nem jön rá felelet.
Hangokat idézni, mik lelkedbe hullnak,
rózsákat őrizni mik úgyis elhervadnak.
Hideg búcsúzáskor egy csókot koldulni.
Mással látni meg őt s utána fordulni.
Kacagni, kacagni hamis lemondással,
otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
s imádkozni; ő sose tudja meg, mi a bánat.
Mert van, aki könnyen eléri azt, aki szeret,
és van, aki sír, szenved, míg övé lehet.
Van aki hamar tud feledni,
és van, ki meghal, mert nagyon tud szeretni!”
~ K e l l t a l á l n i . . .
Kell találni egy embert, aki gyönyörűnek hív és nem csak csinosnak.
Aki felhív, amikor bele vagy gabalyodva, aki fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol.
Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy, aki a barátai előtt is fogja a kezed.
Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy mennyire érdekled őt és hogy milyen szerencsés, hogy vagy neki.
Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja, "Ő az."
"Minek szenvedni, ha nevetni is lehet?
Minek sírni,ha nem szeret, akit szeretsz?
Hisz ő csak egy, a sok másik közül,
egy, akit könnyen elfeledni nem sikerül.
De erős vagy, és neked menni fog,
Tudnod kell magadról, hogy kibírod!
Nevess a fájdalmon, hisz nevetni jó, éld az életed,
légy vigyorgó kismanó!
Egy kismanó, aki a fájdalmat nem ismeri,
megtanult nevetni, és boldogan élni.." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
